A 336V névleges akkumulátorfeszültségű szünetmentes áramellátó rendszerek energetikai vizsgálata
A vasúti biztosító berendezések táplálására kifejlesztett 336V névleges akkumulátorfeszültségű szünetmentes áramellátó rendszerek műszaki jellemzőinek bemutatása a tényleges energia-megtakarítás, illetve energiaigények, valamint az alkalmazott közbensőköri akkumulátortelep fajlagos jellemzői alapján.
A PowerQuattro Rt. munkatársai a MÁV Rt. szakembereivel együttműködve 1996-ban készítették el az első 336V névleges közbensőköri akkumulátorfeszültségű szünetmentes áramellátó rendszert. Az új rendszerű áramellátó rendszer felépítését és előnyös tulajdonságait a PowerQuattro Rt. munkatársai több előadáson, illetve cikkben - többek között a Magyar Elektronika 1998/12. számában "A vasúti biztosítóberendezések korszerű, szünetmentes energiaellátása" című cikkben [10] - is ismertették [1,2,3,4,5,7,8,9,10,11].
A 336V névleges akkumulátorfeszültségű szünetmentes áramellátó rendszer számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik a hagyományos 48V névleges akkumulátorfeszültségű szünetmentes áramellátó rendszerhez viszonyítva, mivel a nagyobb akkumulátorfeszültség - azonos kimenő teljesítmény esetén - jóval kisebb berendezésáramokat jelent
(~ 1/7), így a 336V névleges akkumulátorfeszültségű szünetmentes áramellátó rendszer hatásfoka nagyobb, - azonos túlmelegedést feltételezve - hely és térfogatigénye, súlya pedig kisebb, mint a hagyományos 48V-os akkumulátorfeszültségű szünetmentes áramellátó rendszerek hasonló jellemzői.
A jelen cikkben a kifejlesztés során az áramellátó rendszer egyes részegységeivel szemben támasztott energetikai követelményeket, a 336V-os, illetve 48V-os közbensőköri akkumulátortelepek fajlagos jellemzőinek összehasonlítását, valamint egy megvalósított szünetmentes áramellátó rendszer tényleges energetikai jellemzőit - összehasonlítva a korábban ugyanazon a helyszínen üzemelő áramellátó rendszer energetikai jellemzőivel - ismertetjük.
A teljesítménytényező
A szinuszos váltakozófeszültségű hálózatra csatlakozó hagyományos áramirányítók (nem-lineáris fogyasztók) a hálózatból nem szinuszos áramot vesznek fel. A vasúti biztosítóberendezéseket tápláló korszerű szünetmentes áramellátó rendszerekkel szemben is az egyik legfontosabb követelmény, hogy a hálózatból lehetőleg csak hatásos teljesítményt vegyenek fel, a meddőteljesítmény és az ezzel összefüggő látszólagos teljesítményigényük minimális legyen.
A szinuszos feszültség és a nem szinuszos (felharmonikusokat tartalmazó) áram esetén - mivel hatásos teljesítményt csak a hálózati feszültséggel azonos frekvenciájú áramharmonikus hoz létre - a teljesítménytényező (l) a következőképpen írható le:
ahol:
- I1 - az alapharmonikus áram effektív értéke
- In - az n-edik számú felharmonikus áram effektív értéke
- j1 - az alapharmonikus áram fázisszöge
Bevezetve az áramra vonatkoztatott torzítási tényezőt (ki):
,illetve a teljesítménytényezőt ki-vel kifejezve a következő összefüggést kapjuk:
Az 1. ábra szemléletesen mutatja a teljesítménytényező változását az alapharmonikus fázisszöge (j1), illetve az áramtorzítási tényező (ki) függvényében.
1. ábra.A teljesítménytényező a torzítási tényező függvényében. A görbék paramétere az alapharmonikus áram fázistolása
Az összefüggésekből, valamint az 1. ábrából látszik, hogy a közel egységnyi teljesítménytényezőt csak abban az esetben lehet elérni, ha a tápláló hálózat szinuszos feszültségéhez képest az alapharmonikus áram fázistolása, valamint a torzítási tényező (más megközelítéssel élve a felharmonikus tartalom) is minimális. Az előbb említett követelményeket - a legtöbb esetben - aktív teljesítménytényező korrektorral ellátott berendezésekkel lehet megvalósítani, amelyek áramkövető szabályozással vannak ellátva és vezetőjelüket a hálózati feszültség jelenti [6,9].
A hálózati feszültségre, mint vezetőjelre megvalósított áramkövetőszabályozás biztosítja, hogy a felvett áram alakja a hálózati feszültséghez hasonló, fázistolása pedig ideális esetben nulla lesz. Így, ha a hálózati feszültség alakja jelentősen torzított (ilyen például a legtöbb esetben a villamos vontatási felsővezeték megfelelő szintre transzformált feszültsége) a felvett áram alakja a torzított hálózati feszültséghez lesz hasonló, tehát a táplált berendezés - mint fogyasztó - rezisztorként (ellenállásként) viselkedik. (A felvett áram alakja minden pillanatban a feszültséggel lesz arányos.)
Matematikailag bonyolultabb, de logikailag igen egyszerű belátni, hogy a táplált berendezés - ideális követési tulajdonságok esetén ebben az esetben is - a hálózatból csak hatásos teljesítményt vesz fel.
A PowerQuattro Rt. által kifejlesztett SPQ 230/336-8, SPQ 230/336-15 típusú, kapcsolóüzemű, modul kialakítású, 336V névleges kimeneti feszültségű és 8A, illetve 15A névleges kimenő áramú akkumulátortöltő berendezéseiben aktív teljesítménytényező korrektort alkalmaztunk, így ezek a berendezések névleges terhelés esetén l > 0,97 teljesítménytényezővel üzemelnek.
A hatásfok
Egy áramellátó berendezés hatásfokán a kimenő (Pki), illetve a bemenő (Pbe) hatásos teljesítmények hányadosát értjük.
A 2. ábrából látszik, hogy a szünetmentes áramellátó rendszerben a két sorbakapcsolt áramellátó csoport (1. csoport az akkumulátortöltők csoportja, míg a 2. csoport a közbensőköri 336V névleges egyenfeszültségről működő DC/DC, illetve DC/AC átalakítók csoportja) eredő hatásfokai közösen határozzák meg az áramellátó rendszer eredő hatásfokát.
2. ábra.
Az eredő hatásfok:
ahol:
- he - az áramellátó rendszer eredő hatásfoka
- Pkib - az akkumulátortöltő csoport "b"-dik tagjának kimenő teljesítménye
- hb - az akkumulátortöltő csoport "b"-dik tagjának hatásfoka
- Pkik - az AC/DC, DC/DC átalakítókból álló csoport "k"-dik tagjának kimenő teljesítménye
- hk - az AC/DC, DC/DC átalakítókból álló csoport "k"-dik tagjának hatásfoka
Miután az akkumulátortöltő egység a legtöbbször azonos berendezésekből épül fel, amelyeknek hatásfokai azonosak az eredő hatásfok (he) :
ahol:
- hA - az akkumulátortöltő egység hatásfoka.
Az eredő hatásfok nagy értéken való tartásához, mind az akkumulátortöltő egység, mind pedig az AC/DC, illetve DC/DC átalakítókból álló egység eredő hatásfokát nagy értéken kell tartani, hiszen szorzatuk határozza meg az eredő hatásfokot.
A minél nagyobb eredő hatásfok (rendszerhatásfok) elérése a tervezésnél az egyik legfontosabb követelmény volt, hiszen a hálózatból felvett teljesítményt - azonos kimenő teljesítmény esetén - a hatásfok határozza meg.
Egy áramellátó rendszer nagy hatásfokának jelentőségét szemléletesen mutatja a 3. ábra.
Az ábrán az egységnyi hatásos kimenő teljesítmény szolgáltatásához szükséges relatív veszteségi teljesítmény (Pveszt/Pki) és a relatív bemenő teljesítmény (Pbe/Pki) értékei vannak feltüntetve a hatásfok függvényében.
3. ábra.Az egységnyi hatásos kimenő teljesítmény szolgáltatásához szükséges (relatív) veszteségi teljesítmény (Pveszt/Pki) és relatív bemenő teljesítmény (Pbe/Pki) értékek a hatásfok függvényében.
A görbékből látszik, hogy a hatásfok csökkenésével mind a relatív veszteségi, mind pedig a relatív bemenő teljesítmény rohamosan növekszik.
Egy áramellátó rendszer veszteségi teljesítménye alapvetően meghatározza - azonos megengedett túlmelegedést és hűtési módot feltételezve - az áramellátó rendszer méreteit. Értelemszerűen az alacsonyabb hatásfok eredményezte nagyobb veszteségi teljesítmény nagyobb hűtőfelületeket, nagyobb méreteket és súlyt eredményez. A nagyobb veszteségi teljesítmény nagyobb igényt támaszt az áramellátó rendszer szellőzésével, szellőztetésével kapcsolatban, és növekszik a még megengedett maximális hőmérséklet biztosításához szükséges hűtőrendszer ("klíma") teljesítménye, amely az egész áramellátás energiaigényét, valamint bonyolultságát még tovább növeli.
A PowerQuattro Rt. által kifejlesztett áramellátó berendezések, illetve a berendezésekből kialakított szünetmentes egyenfeszültségű áramellátó rendszerek hatásfoka igen magas, az egyes berendezések hatásfoka 80-97%, míg az áramellátó rendszerek eredő hatásfoka: 80-85%. [1,2,3,4,5,7,8,9].
A 48 V és a 336V névleges közbensőköri akkumulátorfeszültséget alkalmazó szünetmentes áramellátó rendszerek összehasonlítása az alkalmazott közbensőköri akkumulátortelep szempontjából
Az alkalmazott akkumulátortelepek összehasonlításakor feltételezzük, hogy az akkumulátortelepeket azonos teljesítménnyel terheljük. Az összehasonlító vizsgálatokat azért kívántuk elvé-gezni, hogy az két különböző közbensőköri akkumulátorfeszültséggel üzemelő szünetmentes áramellátó rendszert az akkumulátortelepek jellemzőinek szempontjából is összehasonlíthassuk, bár elméletileg az azonos energiatartalom - egyenlő élettartam mellett - azonos méreteket kell hogy eredményezzen. Meg kívánjuk jegyezni, hogy mivel a 336V-ról működő átalakítók hatásfoka elméletileg is nagyobb, mint a 48V-ról működő átalakítók hatásfoka, így a 336V-os névleges feszültségű akkumulátortelepről működő energiaátalakítók a valóságban azonos kimenő teljesítmények szolgáltatása esetén kisebb teljesítményt vesznek fel, mint a 48V-ról működőek (ez azonos energiatárolóképességű akkumulátorok esetében hosszabb áthidalási időt jelent), vagy másképp fogalmazva, ha a kétféle energiaátalakító rendszernek azonos az akkumulátorból felvett teljesítménye, a 336V-ról működő energiaátalakítók kimenő-teljesítménye nagyobb!
Az akkumulátortelepeket a tömeg, a méretek és az ár szempontjából vizsgáltuk.
Az akkumulátortelepek összehasonlító vizsgálatánál feltételeztük, hogy az akkumulátortelepek névleges energiatárolóképessége, VAh-kapacitása azonos, tehát a hétszer nagyobb névleges feszültségű 336V-os akkumulátortelepek Ah-kapacitása csak 1/7 része a 48V-os akkumulátortelepek Ah-kapacitásának. (Az eltérő berendezéshatásfok miatt, a gyakorlatban a 336V közbensőköri akkumulátorfeszültséget használó szünetmentes áramellátó rendszerek azonos áthidalási idő biztosításához szükséges akkumulátorainak energiatárolóképessége mindig kisebbre választható, mint a 48V közbensőköri akkumulátorfeszültséget használó szünetmentes áramellátó rendszerek akkumulátorainak energiatároló képessége ).
Az összehasonlító vizsgálatokat - az "EUROBATT" osztályozásokat, illetve több gyártó akkumulátortípusait figyelembe véve - 5 éves, illetve 10, 10+ éves várható élettartamú, szeleppel zárt, savas ólomakkumulátorokra végeztük el.
A vizsgálat alapjául szolgáló névleges akkumulátorkapacitások, valamint energiatárolóképességek a következőek voltak:
| 1. táblázat. | ||||||
| Az akkumulátortelep névleges feszültsége [V] | 48 | 336 | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Az akkumulátortelep névleges kapacitása [Ah] | 168 | 280 | 420 | 24 | 40 | 60 |
| Az akkumulátortelep névleges energiatároló képessége [VAh] | 8064 | 13440 | 20160 | 8064 | 13440 | 20160 |
Egy akkumulátortelep energiatároló képessége:
ahol:
- E - az akkumulátortelep névleges energiatároló képessége
- u cella n(t) - az "n"-dik akkumulátorcella feszültsége az idő függvényében
- iakku(t) - az akkumulátortelep kisütő árama az idő függvényében
- tki - a kisütés időtartama
- k - az akkumulátorcellák száma
Egy akkumulátortípus névleges Ah kapacitásán a szabványok és a gyártók egy adott állandó kisütő árammal történő kisütés esetén, adott kisütési időhöz, illetve kisütési végfeszültséghez tartozó egy meghatározott hőmérsékleten mért Ah-kapacitást értik.
("Helyhezkötött" ólom akkumulátorok esetében
- a kisütési idő 10 óra,
- a kisütési végfeszültség = 1,8 V/C,
- a kisütési idő 10óra, vagy 20 óra,
- a kisütési végfeszültség = 1,75 V/C).
Mivel egy akkumulátortelep névleges Ah-kapacitásának meghatározása állandó kisütő árammal történik, a névleges energiatároló képesség az
összefüggéssel írható le ,ahol Iakku - az akkumulátortelep típus állandó nagyságú kisütő áramának értéke.
A névleges energiatartalom meghatározásánál nem követünk el jelentős hibát, ha feltételezzük, hogy a kisütés alatt egy cella feszültségének átlagértéke 2V, a sorbakapcsolt cellák feszültség - idő függvényei azonosak, így egy cella kisütés alatti feszültség - idő területe 2 V tki értékkel egyezik meg.
Ebben az esetben a névleges energiatároló képesség kifejezése jelentősen leegyszerűsödik.
E = k * Ucella * Iakku * tki = k * Ucella * C
ahol C egy akkumulátorcella névleges Ah - kapacitása, Ucella=2V.
Összehasonlítható vizsgálatainkban az energiatároló képességgel kapcsolatos összes adatot ezzel az egyszerűsített - a gyakorlatban használatos - kifejezéssel számítottuk. A vizsgálatokat csak szeleppel zárt akkumulátortípusokra végeztük el.
A ténylegesen vizsgált akkumulátor típusok, illetve gyártóik (2. táblázat):
| Tipus megnevezés: | Gyártó: |
|---|---|
| 2. táblázat | |
| PS 12260, PS 12400, PS 12600 | PowerSonic |
| HP 24-12, HP 38-12, HP 65-12 | KOBE |
| NPL 24-12, NPL 38-12, NPL 65-12 | Yuasa |
| USV Dry 12V30, USV Dry 12V40, USV Dry 12V60 | Hoppecke |
| OGi Block Dry 6V160, OGi Block Dry 4V260, | Hoppecke |
| 4 OPzV200, 6 OPzV300, 6 OPzV 420 | Hoppecke |
| 160-4, EN 320-2 , EN480-2 | Yuasa |
Az összehasonlító vizsgálatok eredményeit és adatait az 3. táblázat tartalmazza.
| 3. táblázat | ||
| Névleges feszültség [V] | 48 | 336 |
|---|---|---|
| Megengedett ingadozás [V] | 42,8 -57,1 | 300 - 400 |
| Egy akkumulátorcella megengedett feszültség-változása [V/Cella] | 1,786 - 2,38 | 1,786 - 2,38 |
| Az akkumulátorcellák száma | 24 | 168 (a gyakorlatban a legtöbb esetben 28 db 6 cellás (12V-os) blokk) |
| A relatív (azonos leadott teljesítményhez tartozó) terhelő áram | 1 | 1/7 ~ 0,143 |
| A szükséges relatív Ah-kapacitás | 1 | 1/7 ~ 0,143 |
| A relatív tömeg [kg/VAh] | (3,6 - 4,9 ) x 10 -2 (10 éves) |
(3,1 - 3,9) x 10-2 ( 10 éves) (2,8 - 2,9) x 10 -2 (5 éves) |
| A relatív energiasűrűség [VAh/dm3] | 43,5 - 62,5 (10 éves) | 43,5 - 77 (10 éves) 77 - 83 ( 5 éves) |
| A relatív ár [USD/VAh] | 0,21 - 0,32 (10 éves) | 0,21 - 0,27 (10 éves) 0,14 - 0,16 (5 éves) |
A táblázatból látszik, hogy a 48V névleges akkumulátorfeszültségű áramellátó rendszerek nagyobb Ah kapacitású akkumulátorainak relatív tömege, relatív energiasűrűsége, valamint relatív ára gyakorlatilag megegyezik a 336V névleges akkumulátorfeszültségű rendszer kisebb Ah-kapacitású akkumulátortelepeinek relatív mutatóival.
Meg kell azonban jegyeznünk, hogy míg az ún. "emelt" 336V névleges közbensőköri feszültséget alkalmazó áramellátó rendszerek akkumulátorait hazánkban több akkumulátorkereskedő cég raktárról azonnal szállítani tudja, addig a nagyobb kapacitású akkumulátorokat általában csak több hetes szállítási határidővel lehet beszerezni.
Összegezve megállapíthatjuk, hogy a 336V névleges közbensőköri akkumulátorfeszültséget alkalmazó szünetmentes áramellátó rendszerek csak az alkalmazott akkumulátorok fajlagos mutatóit figyelembe véve nem előnyösebbek a 48V névleges akkumulátorfeszültséget alkalmazó szünetmentes áramellátó rendszereknél.
Egy konkrét alkalmazás mérési eredményei
A PowerQuattro Rt. szakemberei a MÁV Rt. szakembereivel együttműködve 1996. év végén Hort-Csány vasútállomáson üzembe helyezték az első MPQ típusú, 336V névleges közbensőköri akkumulátorfeszültségű szünetmentes egyenfeszültségű és váltakozófeszültségű áramellátó rendszert az ott üzemelő D55 típusú vasúti biztosítóberendezések táplálása számára.
Az új áramellátó rendszer üzembe helyezése előtt a MÁV Rt. szakemberei megmérték a régi, 1974 -ben telepített és a MÁV Rt. területén ma is jelentős számban üzemelő "hagyományos" 48V névleges közbensőköri akkumulátorfeszültségű ún. "régi állványos" szünetmentes áramellátó rendszer által felvett teljesítményadatokat (S,P,Q), majd az új áramellátó rendszer telepítését követően az új áramellátó rendszer által felvett teljesítményadatokat rögzítették. Miután a táplált vasúti biztosítóberendezés változatlan maradt, egyszerűen lehet összehasonlítani a két áramellátó rendszer "teljesítményigényeit".
A 4. számú ábrán a kétfajta áramellátó rendszer teljesítményfelvétele látható.
4. ábra.A Hort-Csány állomás D55 tipusú vasúti biztosító berendezését tápláló, módosított "állványos" és az MPQ96 tipusú szünetmentes áramellátó rendszer energetikai jellemzőinek összehasonlítása
Az MPQ típusú áramellátó rendszer hatásos teljesítményfelvétele mintegy 2/3 része, látszólagos teljesítményfelvétele kevesebb mint a fele, meddőteljesítményigénye pedig mintegy 10 %-a a "régi állványos" szünetmentes áramellátó rendszer hatásos, látszólagos, illetve meddőteljesítményigényének. Ezzel összhangban az MPQ típusú rendszer l = 0,98 teljesítménytényezővel üzemel, míg a "régi állványos" szünetmentes áramellátó rendszer l = 0,67 teljesítménytényezővel üzemelt.
A felvett teljesítmények ismeretében több gazdaságossági megfontolást is tehetünk. Ha a Hort-Csány vasútállomáson telepített áramellátó rendszert átlagos nagyságúnak, míg az áramellátó rendszert csak 15 év tervezett élettartamúnak feltételezzük, egyszerűen kiszámítható a tényleges energiafelvétel különbségéből származó költségmegtakarítás, ha a MÁV Rt. állomásain üzemelő mintegy 400 állomáson azonnal ki lehetne cserélni a vasúti biztosítóberendezéseket tápláló régi szünetmentes egyenfeszültségű és váltakozó feszültségű áramellátó rendszereket a korszerű 336V névleges közbensőköri akkumulátorfeszültségű rendszerekre.
A konkrét értékek és a 4. számú ábra alapján:
- D P = 2,3 kW értékkel számolva, a megtakarítható energia
- D W @ 120 x 1.000.000 kWh = 120 MWh
Az egyszerűség kedvéért csak 15 Ft/kWh-val számolva ez (a feltételezett energiaáron!) mintegy 1,8 milliárd forint közvetlen költségmegtakarítást jelentene!
Összehasonlítás
Összefoglalva a 336V névleges közbensőköri akkumulátorfeszültségű szünetmentes áramellátó rendszerek előnyeit - a korszerű felépítésű 48V névleges közbensőköri akkumulátorfeszültséget alkalmazó áramellátó rendszerekhez képest - a következő megállapításokat tehetjük.
- kisebb a felvett hatásos teljesítmény, így jelentős energia és költségmegtakarítás érhető el,
- kisebb a lekötött energiaigény, így további költségmegtakarítás jön létre,
- kisebb teljesítményű robbanómotoros tartalék áramforrást lehet alkalmazni, így a beruházási költség csökkenthető,
- kisebb a szünetmentes áramellátó rendszer helyigénye, aminek következtében a beruházási költség csökkenthető,
- kisebb a szünetmentes áramellátó rendszer súlya,
- a kisebb keletkező veszteséghő miatt a szellőző (szellőztető) rendszerrel szemben támasztott követelmények kisebbek, így további beruházási, valamint energia és költségmegtakarítás érhető el,
- kisebb az egyes részegységek mérete és súlya, így modul kialakítású, esetleges meghibásodás esetén üzem közben egyszerűen cserélhető részegységeket lehet kialakítani, illetve alkalmazni, aminek következtében az áramellátó rendszerre vonatkoztatott MTTR értékek kicsik.
Az elmúlt időszakban a PowerQuattro Rt. szakemberei a MÁV Rt. munkatársaival együttműködve több, mint 30 vasútállomásra telepítettek 336V névleges közbensőköri akkumulátorfeszültséget alkalmazó szünetmentes energiaellátó rendszert.
Az azóta elvégzett további vizsgálatok, illetve az előbb ismertetett műszaki, gazdasági jellemzők egyértelműen bizonyították, illetve bizonyítják a 336V névleges közbensőköri akkumulátorfeszültségű szünetmentes energiaellátó rendszerek előnyös tulajdonságait.
Az áramellátó rendszerek részegységeinek, illetve rendszercsaládjainak kifejlesztését az OMFB, valamint a MÁV Rt. is támogatta.
Irodalom
- [1] Molnár Károly: A vasúti biztosítóberendezések korszerű szünetmentes egyen- és váltakozó feszültségű áramellátó rendszerei című előadás - Elektronikus biztonsági rendszerek nemzetközi konferenciája. Győr 1995.
- [2] Molnár Károly: A vasúti biztosítóberendezések 336V névleges közbensőköri egyenfeszültségű, szünetmentes egyen- és váltakozófeszültségű áramellátó rendszerei című előadás - MÁV áramellátási konferencia. Miskolc 1995.
- [3] Kabai István: Hort-Csány állomás vasúti biztosítóberendezéseinek korszerű szünetmentes áramellátó rendszere című előadás - PowerQuattro Kft. áramellátási szimpózium. Siófok 1996.
- [4] Molnár Károly: Vasúti biztosítóberendezések korszerű szünetmentes áramellátása című előadás - X. Vasúti Pálya-fenntartási Konferencia. Záhony-Nyíregyháza 1996.
- [5] Bankó Sándor, Elek László, Kabai István: A vasúti biztosítóberendezések korszerű, szünetmentes energiaellátása - Elektrotechnika 1996. november
- [6] Molnár Károly: Szinuszos áramfelvételű akkumulátortöltő berendezések - Elektrotechnika 1997. február
- [7] Molnár Károly: A PowerQuattro Kft. által kifejlesztett, vasúti biztosítóberendezéseket tápláló szünetmentes egyenfeszültségű és váltakozó feszültségű áramellátó rendszerek - II. Országos Vasúti, Távközlési és Biztosítóberendezési Konferencia. Bükfürdő 1997.
- [8] Kabai István: Győr vasútállomás vasúti biztosítóberendezéseit tápláló 336V névleges közbensőköri akkumulátorfeszültségű szünetmentes áramellátó rendszere - PowerQuattro Kft. áramellátási szimpózium. Siófok 1997.
- [9] Molnár Károly: Fejlesztési szempontok a PowerQuattro Kft.-ben - PowerQuattro Kft. áramellátási szimpózium. Siófok 1997.
- [10] Bankó Sándor, Elek László, Kabai István: A vasúti biztosítóberendezések korszerű, szünetmentes energiaellátása - Magyar Elektronika 1998.december
- [11] Dorsánszki Noémi, Komáromi Ferenc, Molnár Károly: A Keleti Pu. vasúti biztosítóberendezéseinek szünetmentes energiaellátása - IRSE konferencia Budapest 1999
